Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? –Civil szervezetek a XX. századi történelemben
OKTATÁSI SEGÉDANYAG
Segédanyag
A NIOK Alapítvány oktatási segédanyaga történelem és társadalomismeret tantárgyakhoz
| Óra címe: | Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? – Civil szervezetek a XX. századi történelemben. |
| Kerettantervi kapcsolódás: | XX. századi történelem összefoglaló. Történelemi folyamatok bemutatása.
Társadalomismeret: önszerveződés, civil szervezetek. |
| Ajánlott időkeret: | 45 perc |
| Ajánlott évfolyam: | 12. osztály |
| Az óra anyaga: | Hogyan kapcsolódnak be az emberek csoportjai, civil szervezetek a történelmi folyamatokba? Az anyag segítségével egy tetszőlegesen kiválasztott témán keresztül (békemozgalmak, környezetvédelem, szegénység) bemutatható, hogy milyen szerepet játszottak a civil szerveződések a diktatórikus rendszerről demokratikusra történő átmenetben. |
| Oktatási módszertan | Frontális, egyéni |
| Tanterem berendezése | Nem kíván külön rendezést |
| Az óra közvetlen célja | Annak bemutatása, hogy a történelem eseményei mögött mindig van a háttérben a társadalomnak is egy civil története, ami nem hatalmi ágakban zajlik, azonban ezek a közösségi szerveződések, öntevékeny csoportok tevékeny részesei, és akár kiindulópontja is lehetnek történelmi változásoknak. A civil szervezetek tevékenysége át- és átszövi az állampolgárok életét, és segíti a különféle közösségek kialakulását, megerősödését, melyben a fiatalok is tevékenyen rész vehetnek.
|
| Előzetes tapasztalat-, tudás-, érték ismeret | XX. századi történelmi események ismerete. |
| Fejlesztendő képességek | Állampolgári aktivitás, demokratikus gondolkodás. |
| Értékek | Önszerveződés, állampolgári aktivitás, szolidaritás . |
| Tanári előkészület | Az előző órán kiadja a feladatot 4-5 olyan diáknak, akikről tudja, hogy szeret az interneten keresgélni, kutatni, vagy érdekelhetik a civil szervezetek, társadalmi problémákra érzékeny. A feladat tetszés szerint lehet: Gyűjts össze olyan, Magyarországon működő civil szervezeteket, amelyek környezetvédelemmel/ 10-18 évesekkel foglalkoznak (ifjúsági szervezet)/ ritka betegségekben szenvedők, fogyatékkal élők jogainak védelmével vagy ellátásukkal foglalkoznak/ művészeket, alkotói csoportokat képviselnek/ alkotások létrehozásával /kisgyerekek fejlesztésével/ állatok védelmével/etnikai csoportok, kisebbségek érdekeinek védelmével/ állatok megmentésével/ rászorulóknak való segítéssel foglalkoznak! Mutass be 2-3 percben egy szervezetet! |
| Instrukció | Az óravázlatban dőlt betűvel szedett részekkel az óra kiegészíthető. |
| Tanári tevékenység | Tananyag rész | Instrukció | Tanulói tevékenység/ strong>Munkaforma |
Szemléltetés/ eszközök |
Időkeret | |
| Óra szakasza: A téma felvezetése | ||||||
| Az előző óra végén kiadott feladatra reflektálás. Felszólítja azokat, akik vállalták a civil szervezetek gyűjtését. |
Mondjátok el, hogy milyen szervezeteket találtatok! | az előadó diákot hallgatják |
diákok által készített anyagok (opcionális) | 8 | ||
| Kérdésfeltevés.
A bemutatók alapján összegyűjti a közös jellemzőket, felírja a táblára a három fő ismérvet. |
Egy civilszervezet olyan, bíróságon bejegyzett társadalmi csoportosulás, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon (legtöbbször a közjó előmozdítása céljából) működik.
(Felhasználható hozzá a háttéranyagban lévő általános leírás a civil szektorról.) A civilszervezetek három fő jellemzője: nonprofit (vagyis nem osztja szét, ha keletkezik profit, hanem céljaira költi) önkéntes alapon működő (nem kötelező benne a részvétel, hanem érdeklődés alapján történik) önszabályozó (vagy más szóval önkormányzó). |
A bemutatott szervezetekben felfedeztetek-e közös jellemzőket? Melyek ezek? | közös gondolkodás, ötletelés |
tábla | 3 | |
| Eldöntendő kérdések (igen/nem). Miért? |
A felsoroltakból a pedagógus által tetszőlegesen kiválasztható 5-6 szervezet.→ | Az előbb meghatározott ismérvek alapján civil szervezetnek nevezhető-e a(z)……? Greenpeace (I), Gittegylet(N), CBA(N), Magyar Autóklub (I), Budapest Bike Maffia(I), Magyar Kerékpáros Klub (I), Takarékszövetkezet (N), Tudatos Vásárlók Egyesülete (I), Magyar Cserkész Szövetség(I), Kisvasutak Baráti Köre(I), Anonim Alkoholisták(N), Társasház(N), Családsegítő Központ(N), Sziget Kulturális Menedzser Iroda(N), Magyar fesztiválzenekar(I), S.O.S gyermekfalu(I), Fővárosi Állat és Növénykert(N), de a hozzá tartózó alapítvány igen, Magyar Biztosítók Szövetsége(I), Diák Önkormányzat(N), Rex Kutyaotthon(I), Magyar Természetvédők Szövetsége(I), Ligetvédők(N), Bátor Tábor Alapítvány (I), Artisjus(N), Magyar Élelmiszerbank(I), Szent Márton Gyermekmentő(I), Piros Orr Bohócdoktorok(I), Kékvonal(I), Gyermekétkeztetési Alapítvány(I), Vöröskereszt(I),Önkéntes Tűzoltók(I), Szépművészeti Múzeum(N), Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre(I), Szabó Ervin Könyvtár(N). |
válaszadás és indoklás | 5 | ||
|
Óra szakasza: Hogy jelennek meg a civil szervezetek a XX. századi történelemben? |
||||||
| Elérni kívánt cél: A diákok fedezzék fel: az ember alapvető szükséglete, hogy közösségekbe, csoportokba tömörüljön és a számára fontos értékek, ügyek mellett tevékenykedjen, ezek érdekében szerveződjön, esetenként ki is álljon értük. | ||||||
| Amennyiben az 50-es évek civil és álcivil mozgalmait részletesebben szeretné bemutatni, ehhez anyagot az óravázlathoz tartozó háttéranyag 4. oldalán talál. | ||||||
| Rövid bevezetőt tart a hazai civil szervezetekről, annak történetérő. | A háttéranyag alapján. | frontális | 5 | |||
|
Óra szakasza: Civil szervezetek, önszerveződő közösségek szerepe a rendszerváltásban |
||||||
| Elérni kívánt cél: A diákok érzékeljék, hogy a rendszerváltás egy folyamat volt, és ebben az önszerveződő közösségeknek is jelentős szerepet tuljadoníthatunk. Ugyan kezdetekben a civil szervezetek létrehozását és működését erősen korlátozták, de a polgárok szerveződtek, és egyre több, erősebb rendszerkritikát fogalmaztak meg. A választott témától függően ezek a rendszerkritikák különbözőképpen járultak hozzá egy demokratikus társadalom megszületéséhez, a korábbi rendszer kritikájához. Azt az alapgondolatot tegyék magukévá a diákok, hogy azzal is tudnak magukért, és egyben egy színesebb, toleránsabb együttműködőbb társadalomért tenni, ha aktív szerepet vállalnak kisebb vagy nagyobb közösségekben, alapítványokban, egyesületekben tagként, közösségi szolgálatot végzőként, adományozóként vagy önkéntesként. | ||||||
| Választható témakörök: békemozgalom, környezetvédelem, szegénység | ||||||
|
Békemozgalom |
||||||
| Kiegészíti a kérdésekre adott válaszokat, moderál. Dialógust vezetet. Irányított kérdésekkel bemutatja, hogy miért jöttek létre békemozgalmak, és vázlatosan a céljaikat, illetve politikatörténeti hátterüket. |
A békemozgalmak önmagukban nem ellenkeztek a szocialista ideológiával, mert a szocializmus is békét akart, vagy legalábbis ezen az alapon nem akadályozhatta meg nyíltan a békéről való párbeszédet. Valójában azonban a mögötte rejlő ideológia az egész világra ki akarta terjeszteni a hatalmát. Ezen túl fennállt még egy hidegháborús helyzet is, ami azt jelentette, hogy az állampolgárok bármikor behívhatóak voltak katonának, ha a szovjet blokk bármely országában háborús/forradalmi helyzet alakult ki.Voltak, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot, ami börtönbüntetéssel járt. Mások hamis igazolásokkal menttették fel magukat a katonai szolgálat alól. Egyéni szinten lehetetlen volt fellépni az abszurd helyzet ellen.1981-ben Budapesten, az ELTE BTK-n kezdett szerveződni egy csoport Dialógus néven, akik a rendszerváltás előtt illegálisan tudtak csak szerveződni, és akik lelkiismereti alapon utasították el a katonai szolgálatot. Ezt követte 1982-ben a Pécsi egyetemisták és középiskolás diákok csoportja. A céljuk független béketüntetések szervezése volt. A Kelet–Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör és a Bokor kezdeményezése nyomán megszűnt a katonai szolgálatot megtagadók bebörtönzése, és lehetővé vált a polgári szolgálat teljesítése. A csoportot a rendszernek sikerült elnyomnia, de a rendszerváltást követően hivatalosan is megalakult Alba Kör szellemi és mozgalmi gyökeréül szolgált. Az Alba Kör önmagát a katonai szolgálatot nem vallási vagy ideológia, hanem lelkiismereti okból megtagadók érdekvédelmi szervezeteként, majd pedig erőszakmentes, civil mozgalomként határozta meg.[1]Céljuk az volt, hogy a katonai szolgálatot polgári |
Miért merült fel egyáltalán a béke kérdése „békeidőben”?
Valóban béke volt? Mit jelenthetett a hidegháborús helyzet az egyén szintjén? Te mit tennél akkor, ha a törvény kötelezne arra, hogy ilyen helyzetben fegyvert fogj? Képzeld el, hogy éppen most házasodtál, letöltötted a hároméves katonai szolgálatodat, éppen építkeztek a feleségeddel, mikor kapsz egy levelet, hogy egy hét múlva behívnak három hónapos katonai szolgálatra. Miért mozgatott meg ennyi embert? Miért mondhatjuk, hogy társadalmi igényre válaszolt? |
egyéni válaszadás (jelentkezéssel) | 12 | ||
| Kimenet: Vannak olyan, az egész társadalmat érintő kérdések, amelyek egyéni megoldása csak vereséget szül, de közösen a társadalom egészére ható eredményt és változást érhetnek el. A fenti példa egy olyan sikeres, az egész társadalomra hatással lévő változás, ami civil mozgalomból indult el. Munkássága hatására a kötelező katonai szolgálatot felváltotta a polgári szolgálat. | ||||||
|
Környezetvédelem |
||||||
| Kiegészíti a kérdésekre adott válaszokat, moderál. Dialógust vezet. |
A diktatúrában minden állami és ideológiai kérdés volt, még a szigorúan szakmai és semleges kérdések is. Minden, ami pedig az állam tervei ellen szólt, rendszerellenesnek számított.Magyarország és Csehszlovákia vezetői számára egyre világosabbá vált, hogy az „erőltetett menetben” fejlesztett iparnak egyre több villanyáramra lesz szüksége. A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. Célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. Az 1980-as években megkezdődött a Felső-Dunánál (Dunakilitinél) az építkezés, amelyre ellenreakcióként megalakult a Duna Kör. A civil szervezet célja az volt, hogy bemutassa az embereknek, milyen is valójában a vízlépcső, és hogy milyen környezeti károkat okozhatnak felépítésével. Körleveleket adtak ki, nyilvános vitákat és tiltakozó akciókat szerveztek. Környezetvédők tiltakoztak az építkezés ellen a Duna-parton Visegrádtól Esztergomig. Továbbá több tízezer ember demonstrált a Parlament előtt is. Ennyi polgárt korábban még soha nem mozgatott meg ennyire egy ügy sem.A BNV eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket. Maga az ügy, amiért az emberek tömegesen ki mertek menni az utcára, nem volt nyíltan A polgárokban már egyébként is volt egy tiltakozási, szembenállási vágy, az ügy pedig erre indokot is szolgáltatott. Ez a tiltakozás volt az első, amelyben az önszerveződő és nem felülről irányított tömeg erejét megismerték az emberek. Több mint 100.000-en mertek kiállni és tiltakozni, ami egy diktatúrában korábban elképzelhetetlen volt. |
Mit gondoltok, miért lett a rendszerváltás egyik legfontosabb ügye?Gondolod, hogy mindenki, aki az utcán tiltakozott, környezetvédelmi szakember, akadémikus vagy mérnök volt? Mit gondoltok most a vízlépcső kérdéséről? Helyes vagy helytelen volt, hogy nem építette meg az ország? Fiatalként szerinted hogy kellene bevonódnod egy vízerőmű vagy atomerőmű építésének kérdésébe? |
egyéni válaszadás (jelentkezéssel) | „Egy ország vált a ’80-as években amatőr vízügyi mérnökké és ökológussá. A bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás a rendszerváltás egyik érdemi nyitánya volt.” (hvg.hu 2010 szeptember 17. szám)  (kép: felvidék.ma)  (kép: fortepan.hu) |
12 | |
| Kimenet: Egy viszonylag semleges, szakmai témában elsőként tudtak nyíltan megmozgatni nagy tömegeket, független szakembereket. Elsőként jelent meg a civilszervezetek mögött a tömeg akarata, mely jelképet faragott a vízlépcső kérdéséből. Véleményedet civil szervezet tagjaként, támogatójaként sokkal erősebben tudod érvényesíteni, mint egymagadban. |
||||||
|
Szegénység |
||||||
| Kiegészíti a kérdésekre adott válaszokat, moderál. Dialógust vezet. Irányított kérdésekkel bemutatja, hogy miért jött létre a szegénység ellenes mozgalom, vázlatosan bemutatja céljaikat, illetve politikatörténeti hátterüket. |
Az állam azt mondta, hogy ezek a kérdések megoldottak, nincs szükség szociális hálóra, mert nincs sem szegénység, sem munkanélküliség, csak közveszélyes munkakerülés. Aki nem dolgozott, az nemhogy munkanélküli segélyt nem kapott, hanem börtönbe zárták. Valójában azonban a társadalom tisztában volt azzal, hogy nagyon is van szegénység és munkanélküliség (álmunkák voltak).A szegénységről való beszéd már önmagában rendszerellenes volt.
Példa szervezet: SZETA |
Volt-e szegénység a kommunista ideológia szerint?
Hogy járult ez hozzá a rendszer ellenzékének megerősödéséhez? |
egyéni válaszadás (jelentkezéssel) | 12 | ||
| Kimenet: Bármilyen rendszerben is élnek az emberek, a történelem folyamán megjelenik bennük az együttérzés, embertársaik, a hátrányos helyzetűek, sérültek megsegítésére való hajlam, mely legtermészetesebb terepe a civil szerveződések kialakulásának. | ||||||
|
Óra szakasza: Reflektáló kérdések (tetszőlegesen választandó a diákok érdeklődésének megfelelően) |
||||||
| A példákra reflektálva. | Miért álltak ki ők (a választott téma mellett kiálló emberek)? | 2 | ||||
| Napjainkra és a diákok saját érdeklődésére. | Mért tömörülnek egyesületbe az emberek? Miért végeznek önkéntes tevékenységet? Mi lenne az a tevékenység, amit akkor is végeznél, ha nem fizetnének érte? Mi lenne az a cél, ügy, amiért te akkor is tennél, ha nem fizetnének érte? |
10 | ||||
| Tudtok-e olyan ügyeket, problémákat felsorolni, amelyek csak országos vagy akár országhatárokon átívelő közös összefogással oldhatók meg?
(Ilyen lehet például: klímaváltozás, rasszizmus, általános alapoktatás, migráció, kultúrák és vallások közti békés együttélés megteremtése, állatok védelme stb.) Mi lenne az az ügy, ami szerintetek ma a ti, helyi közösségeteket megmozgatná? |
hasznos honlapok ügyekhez: | |||||
| Az óra záró gondolata: Minél szélesebb tere van az öntevékenységnek, az önszerveződésnek, az egyén minél több közösségnek, civil szervezetnek a tagja annál több képességét tudja fejleszteni, és annál otthonosabban érzi magát a társadalomban is. | ||||||
[1] http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/98-4-19.pdf
kivetíthető mellékletek:
HÁTTÉRANYAG
Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? –Civil szervezetek a XX. századi történelemben
ISMERTETŐ
Kik írják a történelmet? Történészek? Pártok? Politikusok? Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Hogyan kapcsolódnak be az emberek csoportjai, civil szervezetek a történelmi folyamatokba? A tananyag három választható témakörön keresztül (békemozgalmak, környezetvédelem, szegénység) mutatja be az önszerveződő csoportok jelentőségét a XX. századi történelmi változásokban és a rendszerváltásban.
SEGÉDANYAG
HÁTTÉRANYAG
Kapcsolódó anyagok
Project founded by the Ministry of Foreign Affairs of the Netherlands
Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 2.5 Hungary (CC BY-NC-ND 2.5)
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-ND 2.5 HU)
