Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? –Civil szervezetek a XX. századi történelemben

Kezdőlap / / / / / Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? –Civil szervezetek a XX. századi történelemben

OKTATÁSI SEGÉDANYAG

Segédanyag

NIOK AlapítványA NIOK Alapítvány oktatási segédanyaga történelem és társadalomismeret tantárgyakhoz

Óra címe: Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? – Civil szervezetek a XX. századi történelemben.
Kerettantervi kapcsolódás: XX. századi történelem összefoglaló. Történelemi folyamatok bemutatása.

Társadalomismeret: önszerveződés, civil szervezetek.

Ajánlott időkeret: 45 perc
Ajánlott évfolyam: 12. osztály
Az óra anyaga: Hogyan kapcsolódnak be az emberek csoportjai, civil szervezetek a történelmi folyamatokba? Az anyag segítségével egy tetszőlegesen kiválasztott témán keresztül (békemozgalmak, környezetvédelem, szegénység) bemutatható, hogy milyen szerepet játszottak a civil szerveződések a diktatórikus rendszerről demokratikusra történő átmenetben.
Oktatási módszertan Frontális, egyéni
Tanterem berendezése Nem kíván külön rendezést
Az óra közvetlen célja Annak bemutatása, hogy a történelem eseményei mögött mindig van a háttérben a társadalomnak is egy civil története, ami nem hatalmi ágakban zajlik, azonban ezek a közösségi szerveződések, öntevékeny csoportok tevékeny részesei, és akár kiindulópontja is lehetnek történelmi változásoknak. A civil szervezetek tevékenysége át- és átszövi az állampolgárok életét, és segíti a különféle közösségek kialakulását, megerősödését, melyben a fiatalok is tevékenyen rész vehetnek.

 

Előzetes tapasztalat-, tudás-, érték ismeret XX. századi történelmi események ismerete.
Fejlesztendő képességek Állampolgári aktivitás, demokratikus gondolkodás.
Értékek Önszerveződés, állampolgári aktivitás, szolidaritás .
Tanári előkészület Az előző órán kiadja a feladatot 4-5 olyan diáknak, akikről tudja, hogy szeret az interneten keresgélni, kutatni, vagy érdekelhetik a civil szervezetek, társadalmi problémákra érzékeny. A feladat tetszés szerint lehet:
Gyűjts össze olyan, Magyarországon működő civil szervezeteket, amelyek környezetvédelemmel/ 10-18 évesekkel foglalkoznak (ifjúsági szervezet)/ ritka betegségekben szenvedők, fogyatékkal élők jogainak védelmével vagy ellátásukkal foglalkoznak/ művészeket, alkotói csoportokat képviselnek/ alkotások létrehozásával /kisgyerekek fejlesztésével/ állatok védelmével/etnikai csoportok, kisebbségek érdekeinek védelmével/ állatok megmentésével/ rászorulóknak való segítéssel foglalkoznak! Mutass be 2-3 percben egy szervezetet!
Instrukció Az óravázlatban dőlt betűvel szedett részekkel az óra kiegészíthető.

 

Tanári tevékenység Tananyag rész Instrukció Tanulói tevékenység/
strong>Munkaforma
Szemléltetés/
eszközök
Időkeret
Óra szakasza: A téma felvezetése
Az előző óra végén
kiadott feladatra
reflektálás. Felszólítja azokat,
akik vállalták a civil szervezetek
gyűjtését.
Mondjátok el, hogy milyen szervezeteket találtatok! az előadó
diákot
hallgatják
diákok által készített anyagok (opcionális) 8
Kérdésfeltevés.

A bemutatók alapján összegyűjti a közös jellemzőket, felírja a táblára a három fő ismérvet.

Egy civilszervezet olyan, bíróságon bejegyzett társadalmi csoportosulás, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon (legtöbbször a közjó előmozdítása céljából) működik.

(Felhasználható hozzá a háttéranyagban lévő általános leírás a civil szektorról.) A civilszervezetek három fő jellemzője: nonprofit (vagyis nem osztja szét, ha keletkezik profit, hanem céljaira költi) önkéntes alapon működő (nem kötelező benne a részvétel, hanem érdeklődés alapján történik) önszabályozó (vagy más szóval önkormányzó).

A bemutatott szervezetekben felfedeztetek-e közös jellemzőket? Melyek ezek? közös
gondolkodás,
ötletelés
tábla 3
Eldöntendő
kérdések
(igen/nem).
Miért?
A felsoroltakból a pedagógus által tetszőlegesen kiválasztható 5-6 szervezet.→ Az előbb meghatározott ismérvek alapján civil szervezetnek nevezhető-e a(z)……?
Greenpeace (I), Gittegylet(N), CBA(N), Magyar Autóklub (I), Budapest Bike Maffia(I), Magyar Kerékpáros Klub (I), Takarékszövetkezet (N), Tudatos Vásárlók Egyesülete (I), Magyar Cserkész Szövetség(I), Kisvasutak Baráti Köre(I), Anonim Alkoholisták(N), Társasház(N), Családsegítő Központ(N), Sziget Kulturális Menedzser Iroda(N), Magyar fesztiválzenekar(I), S.O.S gyermekfalu(I), Fővárosi Állat és Növénykert(N), de a hozzá tartózó alapítvány igen, Magyar Biztosítók Szövetsége(I), Diák Önkormányzat(N), Rex Kutyaotthon(I), Magyar Természetvédők Szövetsége(I), Ligetvédők(N), Bátor Tábor Alapítvány (I), Artisjus(N), Magyar Élelmiszerbank(I), Szent Márton Gyermekmentő(I), Piros Orr Bohócdoktorok(I), Kékvonal(I), Gyermekétkeztetési Alapítvány(I), Vöröskereszt(I),Önkéntes Tűzoltók(I), Szépművészeti Múzeum(N), Magyar Nemzeti Galéria Baráti Köre(I), Szabó Ervin Könyvtár(N).
válaszadás és indoklás 5

Óra szakasza: Hogy jelennek meg a civil szervezetek a XX. századi történelemben?

Elérni kívánt cél: A diákok fedezzék fel: az ember alapvető szükséglete, hogy közösségekbe, csoportokba tömörüljön és a számára fontos értékek, ügyek mellett tevékenykedjen, ezek érdekében szerveződjön, esetenként ki is álljon értük.
Amennyiben az 50-es évek civil és álcivil mozgalmait részletesebben szeretné bemutatni, ehhez anyagot az óravázlathoz tartozó háttéranyag 4. oldalán talál.
Rövid bevezetőt tart a hazai civil szervezetekről, annak történetérő. A háttéranyag alapján. frontális 5

Óra szakasza: Civil szervezetek, önszerveződő közösségek szerepe a rendszerváltásban

Elérni kívánt cél: A diákok érzékeljék, hogy a rendszerváltás egy folyamat volt, és ebben az önszerveződő közösségeknek is jelentős szerepet tuljadoníthatunk. Ugyan kezdetekben a civil szervezetek létrehozását és működését erősen korlátozták, de a polgárok szerveződtek, és egyre több, erősebb rendszerkritikát fogalmaztak meg. A választott témától függően ezek a rendszerkritikák különbözőképpen járultak hozzá egy demokratikus társadalom megszületéséhez, a korábbi rendszer kritikájához. Azt az alapgondolatot tegyék magukévá a diákok, hogy azzal is tudnak magukért, és egyben egy színesebb, toleránsabb együttműködőbb társadalomért tenni, ha aktív szerepet vállalnak kisebb vagy nagyobb közösségekben, alapítványokban, egyesületekben tagként, közösségi szolgálatot végzőként, adományozóként vagy önkéntesként.
Választható témakörök: békemozgalom, környezetvédelem, szegénység

Békemozgalom

Kiegészíti a kérdésekre adott válaszokat, moderál. Dialógust vezetet. Irányított kérdésekkel bemutatja, hogy miért jöttek létre békemozgalmak, és vázlatosan a céljaikat, illetve politikatörténeti
hátterüket.
A békemozgalmak önmagukban nem ellenkeztek a szocialista ideológiával, mert a szocializmus is békét akart, vagy legalábbis ezen az alapon nem akadályozhatta meg nyíltan a békéről való párbeszédet.
Valójában azonban a mögötte rejlő ideológia az egész világra ki akarta terjeszteni a hatalmát. Ezen túl fennállt még egy hidegháborús helyzet is, ami azt jelentette, hogy az állampolgárok bármikor behívhatóak voltak katonának, ha a szovjet blokk bármely országában háborús/forradalmi helyzet alakult ki.Voltak, akik lelkiismereti okból megtagadták a katonai szolgálatot, ami börtönbüntetéssel járt.
Mások hamis igazolásokkal menttették fel magukat a katonai szolgálat alól. Egyéni szinten lehetetlen volt fellépni az abszurd helyzet ellen.1981-ben Budapesten, az ELTE BTK-n kezdett szerveződni egy csoport Dialógus néven, akik a rendszerváltás előtt illegálisan tudtak csak szerveződni, és akik lelkiismereti alapon utasították el a katonai szolgálatot. Ezt követte 1982-ben a Pécsi egyetemisták és középiskolás diákok csoportja. A céljuk független béketüntetések szervezése volt. A Kelet–Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör és a Bokor kezdeményezése nyomán megszűnt a katonai szolgálatot megtagadók bebörtönzése, és
lehetővé vált a polgári szolgálat teljesítése.

A csoportot a rendszernek sikerült elnyomnia, de a rendszerváltást követően hivatalosan is megalakult Alba Kör szellemi és mozgalmi gyökeréül szolgált. Az Alba Kör önmagát a katonai szolgálatot nem vallási vagy ideológia, hanem lelkiismereti okból megtagadók érdekvédelmi szervezeteként, majd pedig erőszakmentes, civil mozgalomként határozta meg.[1]Céljuk az volt, hogy a katonai szolgálatot polgári
szolgálat teljesítésére váltsák. A több mint 700 tagot számláló, demokratikusan működő, alulról szerveződő csoport elkezdett ezért a jogért harcolni, beadványokat készítettek a jogalkotói munka előmozdítása érdekében, és
koruk leghíresebb, legtöbbet idézett szervezetévé váltak. Ingyenes jogsegélyszolgálatot tartottak fenn a polgári szolgálatot teljesítő, katonai szolgálatot elutasító állampolgárok számára.
A politika alakításában aktív szereplőként vettek részt. A Kör tevékenysége és a médiában megjelenő kommunikációja jelentősen hozzájárult, hogy a polgári szolgálat kérvényezése egyre könnyebbé, a szolgálati kötelezettség fenntartása, hatósági betartatása pedig egyre nehezebbé vált hazánkban. Hosszas társadalmi és szakmai viták után 2004 novemberében, parlamenti határozat nyomán szűnt meng a békeidőbeli
sorkötelezettség Magyarországon.

Miért merült fel egyáltalán a béke kérdése „békeidőben”?

Valóban béke volt?

Mit jelenthetett a hidegháborús helyzet az egyén szintjén?

Te mit tennél akkor, ha a törvény kötelezne arra, hogy ilyen helyzetben fegyvert fogj?

Képzeld el, hogy éppen most házasodtál, letöltötted a hároméves katonai szolgálatodat, éppen építkeztek a feleségeddel, mikor kapsz egy levelet, hogy egy hét múlva behívnak három hónapos katonai szolgálatra.

Miért mozgatott meg ennyi embert? Miért mondhatjuk, hogy társadalmi igényre válaszolt?

egyéni válaszadás (jelentkezéssel) 12
Kimenet: Vannak olyan, az egész társadalmat érintő kérdések, amelyek egyéni megoldása csak vereséget szül, de közösen a társadalom egészére ható eredményt és változást érhetnek el. A fenti példa egy olyan sikeres, az egész társadalomra hatással lévő változás, ami civil mozgalomból indult el. Munkássága hatására a kötelező katonai szolgálatot felváltotta a polgári szolgálat.

Környezetvédelem

Kiegészíti a kérdésekre adott
válaszokat, moderál.
Dialógust vezet.
A diktatúrában minden állami és ideológiai
kérdés volt, még a szigorúan szakmai és semleges kérdések is. Minden, ami pedig az állam tervei ellen szólt, rendszerellenesnek számított.Magyarország és Csehszlovákia vezetői számára egyre világosabbá vált, hogy az „erőltetett menetben” fejlesztett iparnak egyre több villanyáramra lesz szüksége. A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. Célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztés volt. Az 1980-as években megkezdődött a Felső-Dunánál (Dunakilitinél) az építkezés, amelyre ellenreakcióként megalakult a Duna Kör.
A civil szervezet célja az volt, hogy bemutassa az embereknek, milyen is valójában a vízlépcső, és hogy milyen környezeti károkat okozhatnak felépítésével. Körleveleket adtak ki, nyilvános vitákat és tiltakozó akciókat szerveztek. Környezetvédők tiltakoztak az építkezés ellen a Duna-parton Visegrádtól Esztergomig. Továbbá több tízezer ember demonstrált a Parlament előtt is. Ennyi polgárt korábban még soha nem mozgatott meg ennyire egy ügy sem.A BNV eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket.

Maga az ügy, amiért az emberek tömegesen ki mertek menni az utcára, nem volt nyíltan
rendszerellenes, hiszen látszólag csak arról szólt, hogy bármilyen rendszer is van hatalmon, ne tegyünk olyat, ami tönkreteszi a természetet, a Duna-kanyar látképét.

A polgárokban már egyébként is volt egy tiltakozási, szembenállási vágy, az ügy pedig erre indokot is szolgáltatott.

Ez a tiltakozás volt az első, amelyben az önszerveződő és nem felülről irányított tömeg erejét megismerték az emberek. Több mint 100.000-en mertek kiállni és tiltakozni, ami egy diktatúrában korábban elképzelhetetlen volt.

Mit gondoltok, miért lett a rendszerváltás egyik legfontosabb
ügye?Gondolod, hogy mindenki, aki az utcán tiltakozott, környezetvédelmi szakember, akadémikus vagy mérnök volt?

Mit gondoltok most a vízlépcső kérdéséről? Helyes vagy helytelen volt, hogy nem építette meg az ország?

Fiatalként szerinted hogy kellene bevonódnod egy vízerőmű vagy atomerőmű építésének kérdésébe?
Mi kellene ahhoz, hogy valamibe beleszólhassanak a fiatalok?
Mi az, amibe jó, és amibe nem jó, hogy ha beleszólhatnak a diákok?
(Gondolhattok itt iskolát, települést érintő kérdésekre is.)

egyéni válaszadás (jelentkezéssel) „Egy ország vált a ’80-as években amatőr vízügyi mérnökké és ökológussá. A bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás a rendszerváltás egyik érdemi nyitánya volt.” (hvg.hu
2010 szeptember 17. szám)szavazz-a-dunara
(kép: felvidék.ma)stop-nagymaros
(kép: fortepan.hu)
12
Kimenet: Egy viszonylag semleges, szakmai témában elsőként tudtak nyíltan megmozgatni nagy tömegeket, független szakembereket. Elsőként jelent meg a civilszervezetek mögött a tömeg akarata, mely jelképet faragott a vízlépcső kérdéséből.
Véleményedet civil szervezet tagjaként, támogatójaként sokkal erősebben tudod érvényesíteni, mint egymagadban.

Szegénység

Kiegészíti a kérdésekre adott válaszokat, moderál.
Dialógust vezet. Irányított kérdésekkel
bemutatja, hogy miért jött létre a szegénység ellenes mozgalom, vázlatosan bemutatja céljaikat, illetve politikatörténeti
hátterüket.
Az állam azt mondta, hogy ezek a kérdések megoldottak, nincs szükség szociális hálóra, mert nincs sem szegénység, sem munkanélküliség, csak közveszélyes munkakerülés. Aki nem dolgozott, az nemhogy munkanélküli segélyt nem kapott, hanem börtönbe zárták. Valójában azonban a társadalom tisztában volt azzal, hogy nagyon is van szegénység és munkanélküliség (álmunkák voltak).A szegénységről való beszéd már önmagában rendszerellenes volt.

Példa szervezet: SZETA
Szociológusok titokban elkezdték felmérni a szegénységet Magyarországon. Abban a pillanatban, hogy emberek összeülnek és
elkezdenek beszélni egy olyan témáról, ami a rendszer alapját kritizálja, rendszerellenes lesz. Nem az antikapitalista ideológiát kritizálták, hanem annak illogikusságaira mutattak rá. Elkezdődött a segélyezés is, teljes tiltásban, és a kutatás eredményeinek terjesztése. Olyan „titkos” társaság jött létre a téma mentén, amelynek tagjai, saját szabálya és rendszere volt, öntevékenyen és önkéntes alapon működött.

Volt-e szegénység a kommunista ideológia szerint?

Hogy járult ez hozzá a rendszer ellenzékének megerősödéséhez?

egyéni válaszadás (jelentkezéssel) 12
Kimenet: Bármilyen rendszerben is élnek az emberek, a történelem folyamán megjelenik bennük az együttérzés, embertársaik, a hátrányos helyzetűek, sérültek megsegítésére való hajlam, mely legtermészetesebb terepe a civil szerveződések kialakulásának.

Óra szakasza: Reflektáló kérdések

(tetszőlegesen választandó a diákok érdeklődésének megfelelően)

A példákra reflektálva. Miért álltak ki ők (a választott téma mellett kiálló emberek)? 2
Napjainkra és a diákok saját érdeklődésére. Mért tömörülnek egyesületbe az emberek?
Miért végeznek önkéntes tevékenységet?
Mi lenne az a tevékenység, amit akkor is végeznél, ha nem fizetnének érte?
Mi lenne az a cél, ügy, amiért te akkor is tennél, ha nem fizetnének érte?
10
Tudtok-e olyan ügyeket, problémákat felsorolni, amelyek csak országos vagy akár országhatárokon átívelő közös összefogással oldhatók meg?

(Ilyen lehet például: klímaváltozás, rasszizmus, általános alapoktatás, migráció, kultúrák és vallások közti békés együttélés megteremtése, állatok védelme stb.)

Mi lenne az az ügy, ami szerintetek ma a ti, helyi közösségeteket megmozgatná?
(Lehet ez osztályközösség, hobbi vagy település specifikus.)
Mi az, amiért szerintetek közösen többet tudnátok tenni, mint egyénként?

hasznos honlapok ügyekhez:

350.org

sustainabledevelopment.un.org

globalissues.org

Az óra záró gondolata: Minél szélesebb tere van az öntevékenységnek, az önszerveződésnek, az egyén minél több közösségnek, civil szervezetnek a tagja annál több képességét tudja fejleszteni, és annál otthonosabban érzi magát a társadalomban is.

[1] http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/98-4-19.pdf

kivetíthető mellékletek:

szavazz-a-dunara stop-nagymaros

 

HÁTTÉRANYAG

Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Kik ők? –Civil szervezetek a XX. századi történelemben

page_1

page_2

page_3

page_4

page_5

ISMERTETŐ

Kik írják a történelmet? Történészek? Pártok? Politikusok? Civilek, nonprofitok, önkéntesek? Hogyan kapcsolódnak be az emberek csoportjai, civil szervezetek a történelmi folyamatokba? A tananyag három választható témakörön keresztül (békemozgalmak, környezetvédelem, szegénység) mutatja be az önszerveződő csoportok jelentőségét a XX. századi történelmi változásokban és a rendszerváltásban.

SEGÉDANYAG

HÁTTÉRANYAG

Kapcsolódó anyagok
ikszes_tevekenyseg-1vita-1