Közérdekű adatigénylés

• Célcsoport
  • 9-12. osztályosok
  • osztályfőnöki óra, állampolgári ismeretek
• Megismertetni a diákokkal a közérdekű adatok
  • fogalmát
  • célját
  • hasznosságát
• Megismertetni a diákokkal a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit
  • hazai és
  • európai szinten

• A5-ös lapok
• Mágnestábla mágnesekkel vagy tábla és cellux
• Kréta
• Terem körbe rendezett padokkal, székekkel

• Opcionális: egy számítógép internethozzáféréssel, kivetítővel és a tanár előzetes regisztrációja a KiMitTud és az AskThe EU weboldalra

Beszélgetés a tanár vezetésével, a kérdésekkel

Cél: minél több diákot bevonni a beszélgetésbe, a fogalmakat alapszinten bevezetve

• Mi az az állampolgári részvétel?
• Tudtok rá példát mondani?
• Milyen feltételei lehetnek? (pl. életkor?)
• Részt vettetek már olyan eseményen, amely állampolgári részvétellel kapcsolatos?
• Fontos? Nem fontos? Az állampolgári részvétel? Indokolni tudjátok?
• Mit jelenthet az a kifejezés, hogy közérdek?

Háttér: Állampolgári részvétel feltételei, formái

• Egy demokratikus ország működésének egyik legfontosabb része az állampolgári részvétel, ilyen például az, hogy négyévente elmennek az emberek szavazni a különféle pártokra aszerint, hogy kinek a programját támogatják és kit szeretnének az ország élén látni. Vagy elmennek egy népszavazásra, ahol egy adott kérdésben nyilvánítanak véleményt.
• Magyar állampolgárság
• életév betöltése
• Akadály: közügyektől való eltiltás
• Parlamenti, önkormányzati választás
• Népszavazás – részvétel és kezdeményezés
• Közmeghallgatás – pl. a lakóhelyet érintő fontos ügyben
• Egyéb – tüntetések, aláírásgyűjtések

Háttér: Közérdek

• Társadalom egészének közös érdeke
• Szubjektív
• Önkéntes megegyezés a társadalom működési szabályairól
• Különféle jogok védelmét vagy korlátozását jelenti

Beszélgetés folytatása a tanár vezetésével, a kérdésekkel

Cél: a közintézmény, közpénz fogalmon túl a témában érvelésre bírni a diákokat

• Mitől lesz egy intézmény közintézmény?
• Mivel foglalkoznak a közintézmények?
• Milyen közintézmények találhatók a lakóhelyeteken? Tudtok példát mondani?
• Hogy néz ki a közintézmények működése és finanszírozása? Fontos ezt tudni? Miért?
• Mit jelent az, hogy közpénz? Mondjatok rá példákat!
• Fontos-e azt tudni, hogy az állam hogyan költi el a befizetett adót? Miért?

Háttér: Közintézmény

• Közfeladatot látnak el
• Közpénzből működnek
• Iskola, kórház, minisztérium, önkormányzat, kormányhivatalok, adóhatóság, rendvédelmi szervek
• Hasonló, bár nem közintézmény: részben vagy egészben állami tulajdonban álló cégek, pl. Szerencsejáték Zrt., MVM Magyar Villamosművek
• Közintézmény alapfinanszírozása: közpénzből történik, azaz a befizetett adókból és az állam egyéb bevételeiből (pl. államkötvény eladásából, EU-támogatásokból)

• Minden diák kap egy A5-ös lapot
• Táblára írjuk fel, hogy közérdekű adat, illetve nem közérdekű adat
• Közérdekű adat. Hallottátok már ezt a kifejezést? Mindenki írjon fel egy olyan adatot, ami szerinte közérdekű adat!
• 2 perc után gyűjtsük be a lapokat
• A diákok 2 fős csoportokban húzzanak egyet a begyűjtött lapokból (így megmarad a beadott lapok fele, azokat tegyük félre!
• Párban beszéljétek meg és döntséket el, hogy a lapon, ami szerepel, az közérdekű adat-e, és tegyétek fel a megfelelő felirat alá a táblára!
• 3 perc után figyelmeztetés, hogy kerüljenek fel a feliratok

Beszélgetés folytatása a tanár vezetésével, a kérdések alapján Cél: a közérdekű adat fogalmának megismerése, fontosságával

kapcsolatos vélemények

• Mit jelenthet az, hogy közérdekű adat?
• Miért fontos, hogy bárki hozzáférjen?
• Fontos ez egyáltalán?
• Az általatok ismert közintézményeknél milyen közérdekű adatra lehetne rákérdezni? Miért lenne ez hasznos?

Háttér: Mi a közérdekű adat?

• A közérdekű adat egy közintézmény vagy állami, részben állami tulajdonú cég tevékenységére vonatkozó adat, amely a közfeladat ellátásával kapcsolatban keletkezett és valamilyen módon vagy formában rögzítették.
• Ilyen intézmények például a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, a parlamenti pártok, egyetemek, iskolák, kórházak, a köztévé és a közrádió, kormányhivatalok vagy az adóhatóság és a rendvédelmi szervek. Őket nevezzük összefoglaló néven adatgazdának.

Háttér: Mi lehet közérdekű adat? 

• Közérdekű adatok lehetnek szerződések, különféle számadatok és táblázatok, például az intézményben dolgozók fizetéséről vagy arról, hogy mennyit költött az intézmény, vagyis a költségvetésre vonatkozó adatok, továbbá a beszállítók listája (például ki üzemelteti a menzát az iskolában), de akár egy önéletrajz is, abban az esetben, ha a dokumentum szakmai tartalmára vonatkozó kérdéseink vannak, például az érintett személy szakmai végzettsége.

• A diákok 2 fős csoportokban húzzanak egyet a megmaradt begyűjtött lapokból
• Párban beszéljétek meg és döntséket el, hogy a lapon, ami szerepel, az közérdekű adat-e, és tegyétek fel a megfelelő felirat alá a táblára! Ha a korábbi feliratok közül van olyan, amit áthelyeznétek, azt is tegyétek meg!
• 3 perc után figyelmeztetés, hogy kerüljenek fel a feliratok

• Magyarországon bárki megteheti, nem kell betölteni hozzá a életévet, történhet szóban (bemenni az intézménybe), írásban (levélben) vagy elektronikus úton (e-mailben). Ehhez nincs szükség jogi segítségre és nem is kell érintettnek lenni az adott ügyben (pl. ott laknunk).
• Ha valaki közérdekű adatot igényel, és az adatgazda nem tudja pontosan és jogszerűen megindokolni, hogy ezt miért ne teljesítené, akkor – szintén a törvényben szabályozott időn belül– ki kell adnia az adatot.

• Ha magyarországi intézménytől szeretnénk közérdekű adatot igényelni, akkor erre rendelkezésre áll a org weboldal is
• Ha EU-s intézménytől szeretnénk közérdekű adatot igényelni, akkor erre rendelkezésre áll az AsktheEU.org weboldal is

Háttér: Melyik módszer a legjobb az adatigénylésre?

Kiegészítő a tanári áttekintés Ki és hogyan igényelhet közérdekű adatot?  blokkhoz

• Megtehetjük, hogy egyszerűen csak bemegyünk az önkormányzathoz (vagy a nekünk tetsző adatgazdához) és azt mondjuk „Közérdekű adatot szeretnék igényelni”. Ekkor a jegyző – vagy bárki illetékes – ezt az igényt írásban rögzíti és el is indult a
• Szerencsésebb, ha inkább írásban tesszük, ez lehet egy egyszerű levél vagy e-mail vagy pedig az ezt a célt szolgáló weboldalak használata. Ekkor írásban megadjuk, hogy a törvény által biztosított jogunkkal élve kérünk ki adatot, nagyon pontosan és konkrétan megjelölve, hogy mit is szeretnénk.

• A diákokkal közösen nézzük át a táblára kikerült feliratokat, hogy helyesen kerültek-e a megfelelő csoportba.
• Kérdezzük meg a diákokat, van-e kérdésünk az elhangzott fogalmakkal kapcsolatban.
• Amennyiben van rá időnk, eszközünk, mutassuk meg a KiMitTud és AsktheEU

1. A diákok egyénileg vagy 2 fős csoportokban közvetlen környezetükben keressenek 5 adatgazdát, nézzék meg, szerepel-e a KiMitTud oldalán, és ha nem, akkor küldjék azt be az oldal számára.

2. A diákok 2 fős csoportokban találjanak ki közérdekű adatigénylést, próbálják megfogalmazni a kérdést és kitalálni, hogy melyik adatgazdának kell azt elküldeniük.

3. A diákok regisztráljanak a KiMitTud vagy az AsktheEU oldalra és adjanak be adatigénylést a közvetlen környezetükkel kapcsolatban.