MÉDIASZABADSÁG – oknyomozó újságírás workshop

Kezdőlap / / / / / / / MÉDIASZABADSÁG – oknyomozó újságírás workshop

MÓDSZERTANI BEVEZETŐ

A foglalkozás célja, formája

  • Megmutatni, miért fontos a független, tényszerű újságírás és a tudatos médiafogyasztás?
  • A független, tényekre és azok feltárására összpontosító újságírás demokratikus közvéleményben játszott szerepének bemutatása.
  • Az oknyomozó újságírás eszközeinek, szerepének megismertetése.
  • A foglalkozás workshop jellegű, a diákok aktív részvételére épít.
  • Optimális létszám: min. 12-15 fő, max. 20-25 fő.

 

  • A foglalkozás időigénye 80-95 perc, egy alkalommal, nem szétbontható 2 eltérő időpontban tartott 45 perces tanórára (rövid szünet beiktatható a foglalkozás egy pontján, ha szükséges).

Szükséges eszközök

  • A/4-es papír, toll minden diáknak
  • 4 méter zsinór (lehet ez egy ugrálókötél vagy gumiszalag is, ha lehet a földre krétával rajzolni, azzal helyettesíthető)
  • Óra vagy stopper
  • Tábla és színes kréta (vagy flipchart színes filctollakkal)
  • Számkártyák: 1-3-ig, számonként 10 db, médiatípus kártyák: pártsajtó, kereskedelmi média, közszolgálati média
  • Hírlista
  • 2 fő segítő, aki lehet előre felkészített diák segítő is
  • A foglalkozás tartható tanteremben vagy más teremben is, mindenképpen legyen a teremben legalább a diákok számával megegyező számú szék és 3 asztal, ami csoportmunkához ad segítséget

ÓRATERV

Előkészület, felkészülés a foglalkozás vezetője részéről

  • Hírlista összeállítása: a foglalkozást megelőző egy hónap nagy visszhangot kiváltó 8-10 hírének összegyűjtése, bulvárhíreket is beleértve. Az összegyűjtött hírekről legyen egy rövid lista. (Példa a hírekre: Paks 2 hitelfelvétel, kormánytisztviselők kitiltása az USA-ból, Bianchi Forma-1 pilóta balesete, román-magyar focimeccs végeredménye, NAV-botrány, Berki Krisztián ügyei, bármilyen könnyűzenei zenekarral vagy zenésszel kapcsolatos aktualitás).
  • Felkészülés a valós alapú háttértörténetek egyikéből a segítőkkel együtt: a foglalkozás vezetője és a két segítője szétosztják maguk között, hogy melyikőjük milyen szerepben lesz majd az interjúalany: 1 – bizalmas, de névtelenséget kérő szivárogtató (whistleblower), 2 – nyilvános cég-/ bírósági adatbázis, 3 – tanú, aki nem tud sok mindent, de továbbszövi a történetet a saját feltételezéseivel. A háttértörténetek a tananyag mellékleteként érhetőek el, időszakonként frissülnek.

A foglalkozás felépítése

  1. Aktivizálás – 12 perc 3 részfeladatból áll
    célja: feloldódás és a csoport felkészítése az aktív csoportmunkához
  2. Hír- és médiaismeret – 20 perc 2 részfeladatból áll
    célja: a diákok hírismeretének megismerése, médiatípusok beazonosítása
  3. „Tárgyalás” – 45 perc 3 részfeladatból áll
    célja: egy médiaérdeklődésre számot tartó sztori elkészítése
  4. Feldolgozó irányított beszélgetés – 15 perc

Aktivizálás - 1. részfeladat

  • Kérjük meg a diákokat, hogy a teremben lévő asztalokat tolják félre, és a székeket rendezzék körbe.
  • Mindenki üljön le egy székre.
  • Mondjuk el, hogy mindenkitől azt kérjük, hogy mutatkozzon be egy mondatban. Semmilyen további támpontot ne adjunk a bemutatkozáshoz.
  • Jelöljünk ki egy diákot, aki az első bemutatkozó, majd az óramutató járásával ellentétesen haladva mutatkozzon be mindenki.
  • Részfeladat időtartama: 5 perc

Aktivizálás - 2. részfeladat

  • Kérjük meg a diákokat, hogy háromra kiabálják be hangosan az általuk leggyakrabban “fogyasztott“ médiaterméket – magyarázzuk el, hogy ez bármi lehet, magazin, újság, internetes videó, tv-műsor, rádióműsor, , a lényeg, hogy a konkrét médiatermék nevét kiabálják be. Hangsúlyozzuk, hogy hangos bekiabálást kérünk.
  • Számoljunk háromig.
  • A bekiabálás után mondjuk el, hogy ez sajnos nem volt elég hangos, ezért megismételtetjük a feladatot.
  • Részfeladat időtartama: 3 perc

Aktivizálás - 3. részfeladat

  • Kérjük meg a diákokat, hogy a kör alakot tartva álljanak fel (a székeket hátrébb is tolhatják).
  • A terem közepére letesszük a zsinórt egy hosszú vonalként, vagy jelölhetjük ezt krétával.
  • Kérjük meg a diákokat, hogy ennek a vonalnak a mentén álljanak oda aszerint, hogy milyen gyakran fogyasztanak, olvasnak híreket. A vonal egyik végét jelöljük meg mint a mindennap fogyasztók, a másik végét pedig mint a soha nem fogyasztók
  • Ha beálltak, kérjük meg a diákokat, hogy ismételjék meg az előző feladatban bekiabált, általa leggyakrabban fogyasztott médiatermék nevét. A híreket soha nem fogyasztó végén kezdjük a sort.
  • Részfeladat időtartama: 4 perc

Hír- és médiaismeret - 1. részfeladat

  • Az általunk előzetesen elkészített hírlistáról sorban bedobálunk, felvetünk közelmúltbeli híreket, és megkérjük a diákokat, hogy jelentkezzen, aki hallott róla.
  • A jelentkezők közül 3-4 főt (létszám függvényében) kiválasztunk, ők leülhetnek sorban egymás mellé, és megkérjük egyikőjüket, hogy mondja el, mit tud a sztoriról, utána egy másik diákot megkérünk ebből a csoportból, hogy egészítse ki. Kb. 1 percig beszéljen egy diák egy sztoriról, ne tovább.
  • Nem kell végigmenni az összes híren, ha nem fér bele az időbe, az a lényeg, hogy többféle hír is szóba kerüljön.
  • Aki állva marad, az a sorállás sorrendjében üljön le a megmaradó
  • Részfeladat időtartama: 10 perc

Hír- és médiaismeret - 2. részfeladat

  • Kérjük meg a diákokat, hogy mondjanak jelzőket, amik a médiát szerintük jellemzik, jellemezhetik (médiatulajdonságok).
  • Írjuk fel ezeket a táblára/flipchartra egymás mellé, egymás alá.
  • Ha nem jönnek ilyen jelzők maguktól, akkor segítsünk, dobjunk be kérdésként párat, amelyek a függetlenség – közszolgálat – pártsajtó – kereskedelmi négyes egység valamelyikére
  • Ha összegyűlt 10-15 jelző, akkor menjünk rajtuk egyesével végig, és csoportosítsuk őket a függetlenség – közszolgálat – pártsajtó – kereskedelmi szempont alapján (egy fogalom többhöz is tartozhat). Aláhúzással vagy színes karikázással jelöljük. A fogalmak végig maradjanak fent a táblán a foglalkozás végéig.
  • Részfeladat időtartama: 10 perc

Csoportokra osztás

  • A számkártyákat kiosztjuk sorban a még ülő diákoknak sorban, 1-2-3-1-2-3 stb., az egymás egymás mellett ülők így szétszakadnak a csoportalkotáskor.
  • Megkérjük, hogy az azonos sorszámú kártyájú diákok alkossanak egy csoportot,  és a teremben keressenek maguknak helyet, majd a csoportokat megkérjük, hogy húzzanak egy-egy kártyát a médiatípus kártyákból (pártsajtó, kereskedelmi, közszolgálati).
  • Minden csoport kap papírt és tollat a további munkához.

„Tárgyalás” - 1. részfeladat

  • Ismertetjük a feladatot: egy sztorit (híranyagot) kell elkészíteniük a csoportoknak a kiosztott médiaszerepnek megfelelően.
  • Ehhez az első lépés, hogy minden csoport találkozhat 3 forrással és kérdéseket tehet fel: 1 – bizalmas szivárogtató (whistleblower), 2 – nyilvános adatbázis, 3 – tanú, aki nem tud sok mindent. Fontos, minden forrásnál 4-4 percig lehet egy csoport, ugyanis a sztori nagyon „forró”, nagyon aktuális és tartani kell a „lapzártát”.
  • Az 1-es számú csoport meghatározhatja, hogy először melyik forrással szeretne beszélni, utána a 2-es számú csoport is választ, a 3-as csoport kapja a 3. forrást. 4 perc után minden forrás feláll, és továbbmegy a következő csoporthoz (a továbbmenést az óramutató járásával ellentétesen kell meghatározni).
  • Részfeladat időtartama: 15 perc

„Tárgyalás" - 2. részfeladat

  • Rendszerezzék a megszerzett információkat kb. 5 percben, majd készítsék el a sztorit, híranyagot a kapott médiaszerepük szerint feldolgozva. A cél, hogy egy kb. 3 percben elmondható híranyag készüljön el. A feladat része, hogy még készítés közben a csoportok döntsék el, hogy ki vagy kik lesznek, akik bemutatják, elmondják vagy felolvassák a kész híranyagot.
  • A csoportok munkája közben a foglalkozás vezetője körbejár, és a médiaszerep jellemzőit felidézteti a
  • A források közül egyet (de csak egyet) egy kérdéssel a híranyag készítése közben újra „felkereshetnek”, ha szükséges.
  • A híranyag készítése közben
  • Részfeladat időtartama: max. 20 perc

„Tárgyalás" - 3. részfeladat

  • A csoport egyik tagja (vagy többen közösen) mutassa be, mondja el vagy olvassa el maximum 3 percben az elkészített híranyagot.
  • A híranyag bevezetésében egy mondatban mondja el, hogy melyik médiatípus szerint készült el az anyag.
  • Részfeladat időtartama: 10 perc

Feldolgozó irányított beszélgetés

  • Kezdeményezzünk irányított beszélgetést a diákokkal
  • Melyik lehetett a valósághoz legközelebb álló sztori? Szavaztassuk meg a diákokat kézfeltartással.
  • Mondjuk el az eredeti, teljes háttértörténetet.
  • Melyik médium mit hangsúlyozott, hol torzított, mit fedett el?
  • Kérdezzünk rá, hogy láttak-e már erre példát a magyar médiában? Ha igen, mi volt a véleményük az esetről?
  • Hogy dönthető el egy forrás hitelessége szerintük?
  • Moralizálás, beszélgetés az információk hozzáférhetőségéről, annak fontosságáról.
  • Időtartama: 15 perc
  • A foglalkozás végét a terem közös visszarendezése zárja.

Letölthető segédanyagok

  • Nyomtatható számkártyák
  • Nyomtatható médiatípus kártyák
  • Médiatulajdonságok lista
  • Valós alapú háttértörténet (tartalmazza a források által elmondható információkat)

ISMERTETŐ

Miért fontos a média függetlensége? Ha egy hír elhangzik a TV-ben vagy olvastam az interneten, az vajon mindig úgy igaz? A tananyag célja megmutatni, miért fontos a független, tényekre és azok feltárására összpontosító újságírás  és a tudatos médiafogyasztás. A workshop jellegű tananyag segítségével a diákok konkrét esettanulmányon keresztül játékos formában sajátíthatják el az oknyomozó újságírás alapjait.

TANAGYAGVÁZLAT

MÉDIATULAJDONSÁGOK LISTA

VALÓS ALAPÚ HÁTTÉRTÖRTÉNET

Kapcsolódó anyagok
veddki_transparency_1veddki_helsinki